Bridge Builders

A Bridge Builders egy olyan meghívásos program, amelynek résztvevői 30 körüli szakemberek, akik a kultúra, a gazdaság, a média, a civilek vagy a politika területén már bizonyították vezetői képességeiket, és ma azt gondoljuk róluk, hogy 10-15 év múlva Magyarország véleményformáló vezetői lehetnek. A program célja, hogy ezeket a vezetőket inspirálja arra, hogy egy olyan Magyarország építésének legyenek meghatározó szereplői, ahol az önbizalom alapja a tudás és a teljesítmény. A program 5 hétvégét és egy külföldi utazást jelent.

2015/16

18 éve foglalkozom médiával: két közéleti papírblog, az Utolsó Figyelmeztetés (UFi) és Reakció után a szellemi utód, a Mandiner szerkesztőjeként dolgozom. Egy zalai faluban, Egerváron nőttem fel, ma a fővárosban élek feleségemmel, fiainkkal és lányunkkal. Közgazdászként végeztem, szinte minden érdekel, ami Magyarországgal és szomszédaival kapcsolatos, legyen szó történelemről, gazdaságról, irodalomról vagy színházról.

Mindig is érdekelt, hogyan lehet az embereket a technológiával úgy összekötni, hogy hasznosnak és a világot megváltoztató eszköznek lássák a számítógépüket, vagy telefonjukat. 2012-ben egy lelkes csapattal ezért indítottam el a Jarokelo.hu oldalt, amivel közterületi problémákat, kátyúkat, letört szemeteseket lehet jelezni az önkormányzatoknak Budapesten és más városokban. Időközben más, főként internet és demokrácia témakörében dolgozó szervezet munkájában is részt vettem, ezek közül a kedvencem az Atlatszo.hu és a K-Monitor.

Tessza kulturális antropológus, doktori fokozatát a City University of New Yorkon szerezte környezetpszichológiából. Első munkahelye az Artemisszió Alapítvány volt, ahol hosszú évekig ifjúsági munkásként dolgozott. Ma a szervezetben a külső kommunikációért és a szervezetfejlesztésért felelős. Tessza 2005-ben lett lakhatási jogi aktivista, amikor csatlakozott az Utca Embere csoporthoz. 2009-ben több társával közösen megalapította A Város Mindenkiét, ami Magyarország egyetlen hajléktalan érdekvédelmi csoportja. Ez a csoport a második családja, nagyon elkötelezett a tagjai és céljai iránt. A trénerként és lakhatási jogi aktivistaként szerzett tapasztalataira építve alapította meg a Közélet Iskoláját Dósa Mariannal. A szervezet politikai és állampolgári oktatást végez társadalmilag hátrányos helyzetű egyéneknek és csoportoknak, részvételi akciókutatást végez az alulról jövő társadalmi változásért és stratégiai fejlesztést nyújt társadalmi mozgalmaknak, informális csoportoknak.

A férjem szerint ha mindenki azt csinálná, amihez a legjobban ért, én egész nap ábrándoznék a napon, aztán mindenkinek elmesélném, miket álmodtam.

Közgazdászként végeztem diplomácia szakon, most az Eltére járok humánökológiára. Rajongok az állatokért és a zenészekért, ezért az életem nagy részét velük töltöm. Az Irie Maffia koncertjeit szervezem, és a hazai könnyűzene támogatásával foglalkozó Cseh Tamás Programirodát vezetem.

Energiapiaci elemzéssel és tanácsadással foglalkozó cégünk az elmúlt évtizedben óriási utat tett meg, maroknyi csapatból száz főnél nagyobb irodává nőtte ki magát. A cég ügyvezető igazgatójaként első kézből szembesültem azokkal a szervezeti kihívásokkal, amelyek egy gyorsan gyarapodó és változó céget a nemzetközi munkaerőpiacon jellemeznek. Cégvezetőként mindig is arra törekedtem, hogy a repetitív, unalmas és lélekölő munkakörök helyett érdekes és vonzó munkahelyeket teremtsünk, ahol a munka nem kényszer, minden nap egy új kihívás és sikerélmény.

Csak akkor válhatunk magabiztosan fejlődő társadalommá, ha elfogadjuk a körülöttünk élőket, megtanulunk velük kommunikálni és együttműködni, illetve munkánkban tudatosan keressük a kihívásokat és találunk inspirációt.

Munkám mellett támogatom civil szervezetek tevékenységét, illetve egy zöldebb város és ország megteremtését, amely értékek szintén elengedhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország egy jobb hely legyen.

Az elmúlt 15 évben az emberek és jogaik foglalkoztattak. Liberális politikusként a progresszív emberi jogokért harcoltam és máig büszke vagyok az azonos neműek élettársi kapcsolatának magyarországi elfogadásában játszott szerepemre. Miután 2009-ben otthagytam a pártpolitikát Tbiliszibe költöztem, ahol különböző pártok tanácsadójaként dolgozom. Szabadidőmben sokat tanulok emberi jogi non-profit szervezetektől és társadalmi mozgalmaktól, amelyek a konfliktuskezelésre és a békekötésre fókuszálnak. Ennek eredményeként biztonsági tanulmányokat tanultam Aberystwyth-ben (BA) és Londonban (MA).

Jelenleg a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt dolgozom a menekültprogramon, ahol olyan problémákra fókuszálhatok, amelyek a legkirekesztettebb és elhagyatottabb embereket érintik, azután, hogy 2015 nyarán koordináltam a menekülteknek segítő önkéntesek munkáját Magyarország egyik pályaudvarán.

Közösségi közlekedési és városi mobilitási szakértő vagyok – Budapest és a tömegközlekedés gyerekkorom óta a szenvedélyem, hobbim is. Életem eddigi legmeghatározóbb szakasza is ehhez kapcsolódik: Budapest közlekedésszervezője, a BKK koncepciójának megalkotása és a cég felépítése, első 4 évében vezetése vezérigazgatóként. A főváros új közlekedési stratégiájának megalkotása, számos nagy infrastrukturális projekt sikeres megvalósítása, a szolgáltatások és a működés megújítása, új buszok, villamosok, trolibuszok beszerzése, a MOL Bubi és a Futár elindítása, amikre a legbüszkébb vagyok. Legutóbbi feladatom miniszteri biztosként a Kormány számára az országos vasúti és buszos szolgáltatások megújításáról, jobb összehangolásáról szóló koncepció elkészítése volt.

Jogi tanulmányaim befejezését és egy rövid jelölti időszakot követően kezdtem el dolgozni a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében fiatal kutatóként. 2015 novemberében védtem meg disszertációmat, amelyet a gyűlölet-bűncselekmények témakörében írtam. Jelenleg pedig a CEU Politikatudományi szakán tanulok, egyéves mesterképzés keretében. 2005 óta számos roma civil szervezettel dolgoztam együtt. A tanulmányaim és azok során kapott támogatások, a szakmában szerzett tapasztalataim ráébresztettek a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jelentőségére. Éppen ezért kezdtem el dolgozni az Esélyt a Hátrányos Gyerekeknek Alapítványnál, először csupán kurátorként, majd aktívan bevonódtam a mindennapi munkában. Az Alapítvány küldetése pedig a saját küldetésemmé is vált: harcolni minden gyermek minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférésért.

Mindig is szerettem a természetet, és a vidéket. Emiatt is kanyarodtam a tanulmányaim során a borászkodás irányába. Számomra a bor a legmagasabb minőségű, és komplexitású termék, amit a mezőgazdaságban készíteni lehet. A legnagyobb kihívásnak, és feladatnak, Magyarország a világ bor térképére való feljuttatását látom. 2008-ban az egyetem után kerültem a boraszathoz, és 2014 óta irányítom ügyvezetőként a családi vállalkozást.

Mióta az eszemet tudom nagyon bosszantott, mikor jó kezdeményezések a rossz kommunikáció vagy szervezés miatt fulladtak kudarcba, jutottak el túl kevesekhez. Nem is beszélve a fordított esetről…

Itthon PR-kommunikációs, Norvégiában interkulturális tanulmányokat folytattam. 2007 óta dolgozom az Ökumenikus Segélyszervezetnél. Egy kiváló szakemberekből álló csapat vezetőjeként arra kaptam lehetőséget, hogy a 21. század kommunikátorainak rendelkezésére álló szakmai tudást és eszköztárat olyan célokért „vessük be”, amelyekért mindennap érdemes felkelni, sőt néha nem aludni. Egy ellentéteken, generációkon és szektorokon átívelő közösség építésén dolgozunk, ami összefogással egyre jelentősebb erőforrásokat képes mozgósítani a nélkülözőkért és bajbajutottakért.

2014/15

Közgazdász és vállalkozó vagyok. Mikor hagyományos ipari tevékenységet folytató cégemmel elértem azon céljaimat, melyek biztosítják családomnak és számomra a nyugodt kiegyensúlyozott élet lehetőségét, alkalmam lett érdemben foglalkozni a társadalmi felelősségvállalással is. Ekkor realizálódott bennem, hogy ennek a gyönyörű országnak polgárai melyben élek, nem értékelik helyesen a saját és az ország lehetőségeit. Ez a felismerés arra sarkallt, hogy saját utam és szemléletem megosztásával minél több cselekvésre képes embernek adjak olyan impulzusokat, melyek segítségével változtatni tudunk az indokolatlanul negatív ország megítélésen, azaz közelebb kerülhessünk egy még sikeresebb, kollektív önbizalommal rendelkező Magyarországhoz. A Bridge Builders program számomra tökéletes platform arra, hogy megfelelő kvalitással rendelkező társaimmal óriási lépéseket tegyünk eme közös cél elérése érdekében. Hiszen az önbizalom alapja nem lehet más, mint saját egyéni és közös értékeink.

Szenvedélyem Budapest, nem meglepő, hogy vállalkozásaim itt találhatók, és részben a város értékeihez kötődnek. 3 évvel ezelőtt álmodtam és valósítottam meg a kétnyelvű welovebudapest.com weboldalt, ami bennfentesként mutatja be, népszerűsíti a dinamikus fejlődésben lévő fővárost. A sikereken és a létjogosultságon felbuzdulva 2013-ban azonos megközelítéssel útjára indítottam a welovebalaton.hu oldalt is, ami felfedi a térség valódi értékeit. 2013 év végén alapítottam a VS.hu hírportált, felismerve, hogy a 21. században a vizualitás térhódításának semmi nem állhat az útjába, hogy a jó storyk lenyűgöző képekkel tudnak igazán megelevenedni az online hírszolgáltatás világában.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács kezdeményezője és első elnöke voltam, mely pozíciót 2014 júniusáig töltöttem be. Jelenleg az Európa Tanács Ifjúsági Tanácsadó Bizottságának (Advisory Council on Youth), valamint a North-South Centre végrehajtó bizottságának tagja vagyok. Mindemellett szabadúszó trénerként és facilitátorként dolgozom, számos ifjúsági szervezetnek, nemzetközi intézménynek tartok tréningeket többek között az interkulturális kommunikáció, társadalmi befogadás, európai állampolgárság, konfliktus kezelés, szervezetfejlesztés, csoportdinamika, ifjúsági jogok és részvétel témakörében.

A családi vállalkozású üzlet ma már nem csak egy kávéház. A Gerbeaud Házban működik egy Bisztró, a Michelin csillagos Onyx étterem és rendezvénytermeink is vannak, ahol esküvőket, konferenciákat, céges vacsorákat stb. tartunk. Tokiói üzletünket 2009-ben nyitottuk, Szöulban várhatóan 2014. év végen nyitunk, csakúgy, mint Budán. A filozófia azonban mindenhol egy: a tradíció és innováció találkozása.

Újságíró, a Heti Válasz és a Válasz.hu munkatársa, az Igen Média társalapítója vagyok. Közösségszervezéssel önkéntesként foglalkozom: 2011-ben részt vettem a CTP Ifjúsági Üzleti Program (IÜP) médiaképzésének létrehozásában, a szakmai modult azóta is irányítom, tíz éve vagyok tagja a pasaréti cserkészcsapat vezetőségének.

Diplomahalmozó vagyok, itthoni jog és szociológia egyetemi képzés mellett az amszterdami Vrije Universitaton és a Stanford Egyetemen is végeztem ösztöndíjas képzést, de mindig haza húzott a tenni akarás. 2005 óta dolgozom valamilyen formában a TASZ-nál, amely Magyarország legaktívabb emberi jogi szervezete, 2013 júliusában a szervezet vezetője lettem. Idén pedig megválasztottak az International Network of Civil Liberties Union (INCLO) társelnökévé, amely 10 ország vezető emberi jogi szervezetét tömörítő hálózat. Fontos kezdeményezésnek tartom a Bridge Builderst, mert magányos harcosok ritkán váltják meg a világot.

Ifjúsági vezetőként, szociális segítőként tizenéves koromtól aktív társadalmi munkát folytattam, majd a 90-es évek végétől antropológiai és szlavisztikai tanulmányaim megkezdésével egy időben egyre inkább a könyvszakma felé fordultam. Előbb könyvesbolti eladóként, majd szerkesztőként tevékenykedtem, 2004-ben pedig könyvkiadót alapítottam. Jelenleg a Libri-Shopline Kiadói Csoport társtulajdonosa, ügyvezetője vagyok, és miközben a könyvkészítés öröme folyamatosan motivál, egyre inkább foglalkoztat az üzleti szemlélet és a közösségi gondolkodásmód összekapcsolása.

Tíz éve foglalkozom újságírással, ebből a legutóbbi ötben a Magyar Narancs oknyomozó újságírójaként dolgoztam. Mindig jobban érdekeltek a politikai cselekvések mögötti szándékok és a színfalaktól nem látható események, mint a véleményalkotás – utóbbit szeretem inkább az olvasóra hagyni. Fontos visszajelzés, hogy a munkámat a közélet követői oldaltól függetlenül elismerik és rengeteg külföldi kolléga kéri a segítségemet, ha hozzánk érkezik. Bízom benne, hogy a Bridge Budapest segítségével a következő generációk szószólói könnyebben megtalálják majd a közös hangot és képesek lesznek együtt dolgozni egy élhetőbb Magyarországért.

John Lukacs alapművében, a Budapest 1900-ban olvastam először, mennyire fontos szerep jutott az induló vállalkozásoknak a város eddigi legszebb korszakában. A Design Terminállal most évente száz kreatív céget segítünk a piacra lépésben, hogy idővel az ő sikerük is része legyen Budapest karakterének.

Társadalmi változásokért dolgozom 18 éves korom óta: nonprofit szervezetekben, később az LMP, majd a PM alapítójaként és egyik vezetőjeként, jelenleg a pártalapítvány ügyvezető alelnökeként a célom egy esélyt adó, jövőbarát Magyarország. A Corvinuson szereztem közgazdász oklevelet, szociológiából doktorálok, és sokat köszönhetek a Társadalomelméleti Kollégiumnak is. Főállásban főiskolai oktató vagyok a BKF-en, a párommal két kislányt nevelünk.