Tavaly ősszel szakértőkkel és Bridge Vezetőkkel 10 pontban gyűjtöttünk össze ajánlásokat a vezetők mentális jólléte érdekében. Most +1 kapcsolódó témát elemzünk részletesebben, a morális sérüléseket, melyek jelentős hatással bírnak a mentális jóllétünkre, különösen azokban a helyzetekben, amiket régóta cipelünk, traumák következménye, kiégés, magány is kapcsolódik akár hozzá.
A morális sérülések táptalaja a csend. A saját értékrendünkkel ellentétesen meghozott döntést követően ki nem mondott gondolatok, fel nem tett kérdések, a bent ragadt kétségek, mind-mind a saját belső feszültségünket, szégyenünket táplálják. Bár ezek a helyzetek nem csupán “a jó vagy a rossz” kérdései, gyakran kényszerű kompromisszumok eredményei, melyek kiégést, belső elégedetlenséget és erkölcsi fásultságot okozhatnak és negatívan befolyásolják a mentális jóllétünket, ami visszahat a teljesítményre és az üzleti fenntarthatóságra, főleg ma amikor még kiélezettebbek a körülmények.
Egy etikusabb vállalati kultúrában, ahol figyelmet fordítanak az erkölcsi sérülések csökkentésére is, olyan hosszú távú, pozitív változások indulhatnak el, mint például a lojalitás, a társadalmi és munkavállalói bizalom növekedése, valamint csökkenhet a fluktuáció, és javulhatnak az üzleti eredmények. A te céged ilyen?
Az ajánlások összeállításában köszönjük Árvai Eszter, Beck-Bíró Kata, Breuer Anna, Fabók Noémi, Grosser Beatrix és Tűzkő Dorina Bridge Legacy mentoraink, valamint Al Ghaoui Hesna Edisonplatform Gondolkodó Körünk tagjának szakmai segítséget.
Ha még többet szeretnél tudni a témában, hallgasd meg Pistyur Veronika beszélgetését Al Ghaoui Hesnával, akik a Bridge Üzleti Könyvreggelijén beszélgettek a munkahelyek közösségi szerepéről és a morális tőkéről:
- Mit tehet egy vezető, ha morális sérülést szenved? Merre van a kiút? Van kiút?
A helyzet érzelmi feldolgozása
A morális sérülés gyakran szorongással vagy bűntudattal jelentkezik, de nem mindig tudatosul rögtön. Fontos, hogy megfogalmazd: mi volt az a helyzet vagy döntés, ami szembe ment az értékrendeddel. A bűntudat, harag, szégyen vagy szomorúság nem gyengeség, hanem természetes válasz, ezeket nem elnyomni kell, hanem megérteni. Az önismeret és az őszinteség önmagaddal az első lépés a feldolgozás felé.
Keresd meg, milyen értékek sérültek benned
A morális fájdalom legtöbbször akkor jelentkezik, ha fontos értékeid – mint például igazságosság, felelősség vagy emberség – sérülnek. Ha megnevezed ezeket, újra tudsz kapcsolódni hozzájuk, és ezek vezérelhetik a helyreállásod irányát. Ez a „belső iránytű” segít a döntések és a viselkedés újrakalibrálásában.
Az áldozatszerep elkerülése
Könnyű beleesni ebbe a szerepbe, főleg, ha azt érezzük, hogy “nem volt választásunk” vagy “más kényszerített” a döntésre. A feldolgozáshoz elengedhetetlen, hogy visszavegyük a cselekvő pozíciót, mert nem az a baj, ha fáj, ha megingunk, hanem az, ha benne ragadunk a tehetetlenség érzésében. A kérdés nem az, hogy „hibás vagyok-e”, hanem hogy „mit tehetek most, hogy újra összhangba kerüljek az értékeimmel?”
Közösségi gyógyulás
A morális sérülés elszigetelhet a szégyenérzet miatt, pedig a gyógyulást segítheti, ha van kivel őszintén megosztani – akár egy barát, coach vagy szakember is lehet ez a “tükör”. Ha ez a közeg elfogadó, megérti a tettünket, és együtt értelmezzük annak morális kérdéseit, az segít a tanulságok levonásában és a feldolgozásban is.
Segítő tevékenység – vezetői hatás
Vezetői életünk során többször előfordul, hogy olyan döntésbe kényszerülünk, amivel nem értünk egyet maradéktalanul. Érdemes ezeket a korábbi tapasztalatokat mások támogatására fordítani pl. mentoring formájában. Ez nem mindig segít a döntéshozatalban, de erősíti a hatásélményt és segítheti a saját gyógyulásunkat is.
Kis lépésekkel a helyreállítás felé
Nem mindig lehet „jóvátenni” egy hibás döntést, de mindig lehet tenni valamit, ami visszavisz az értékeidhez és amivel azt érzed, hogy újra a te kezedben van az irányítás. Egy bocsánatkérés, egy transzparensebb döntés vagy akár az önreflexió megosztása már segít neked is és építi a hitelességedet is.
Egy lépés hátra
Döntési helyzetekben tudatosan állj meg, vegyél mély levegőt, és próbálj kívülről ránézni a helyzetre vagy kérj visszajelzést egy kollégától. Ez segít, hogy ne sodródj, hanem tisztán, reflektáltan hozz döntést – különösen érzelmileg telített pillanatokban.
Tudd, hogy morális komplexitás minden vezető életében van
Olykor egyszerre több jó (vagy épp rossz) lehetőség között kell dönteni, és utólag jövünk rá, hogy valami mégis „rosszul esett”. Ettől nem leszünk rossz vezetők – emberek vagyunk. A lényeg nem az, hogy mindig helyesen döntsünk, hanem hogy reflektáljunk és tanuljunk a helyzetekből, ebben segíthet pl. ha készítünk egy „tanulság-listát” az elmúlt év két nehéz döntéseiből.
+1: Emlékeztesd magad: a helyreállás egy folyamat, nem egy döntés
A gyógyulás nem lineáris és nem egyik napról a másikra történik – de lehetséges. Az első lépés az önreflexió, a második a cselekvés, és a harmadik az értékekhez való következetes visszatérés. A morális sérülésből kijönni nemcsak lehetséges, hanem vezetőként hitelesebbé is tehet.
- Hogyan lehet egy céges kultúrát úgy formálni, hogy csökkentse az erkölcsi sérülések előfordulását?
A cég alapértékei ne csak fali dekorációként szolgáljanak
Ne csak kommunikáljuk az értékeket, hanem döntsünk is azok mentén. Legyen egyértelmű, mit jelent pl. a „felelősség” a mindennapi gyakorlatban. A következetes, értékalapú döntések adják majd a szervezeti „lelkiismeretet”.
Az emberség nem extra, hanem alap
A támogató közösség, az empatikus hozzáállás csökkenti a sérüléseket, és az őszinte egymásra figyelés erősítik az értékalapú működést. Ne csak a stratégiáról, KPI-okról és hatékonyságról essen szó (olykor sokat jelenthet egy “Hogy vagy ma?” kérdés is) – legyen helye az érzelmi, kapcsolati és erkölcsi tényezőknek is. Például teljesítményértékelésben, visszajelzési kultúrában, onboarding folyamat során.
A vezetők példamutatása hatványozottan számít
Az értékeket nemcsak hirdetni, hanem képviselni is kell. Teremtsünk olyan kultúrát, ahol vezetőként mi magunk is merünk morális aggályokról, sérülékenységről beszélni, ezzel adva felhatalmazást kollégáinknak a követésre.
Pszichológiai biztonság megteremtése
Ne legyenek tabuk. Ha egy munkatárs erkölcsi kétségeket érez, legyen lehetősége és biztonságos tere ezt kimondani. Lehet ez egy csapatmegbeszélés, vezetői egyéni beszélgetés vagy akár anonim csatorna is – a lényeg, hogy el lehessen mondani, ha valami „nem oké”.
A hibázás nem tabu, hanem lehetőség
Ha valami rosszul sikerül vagy valaki átlép egy határt, ne legyen belőle szégyenalapú elhallgatás, hanem kezeljük ezt a fejlődés részeként, ahogy a felelősségvállalást és a megoldáskeresést is. Ehhez világos etikai alapelvekre és olyan kultúrára van szükség, ahol az üzleti célok és az értékek nem mondanak ellent egymásnak – így a szervezet nemcsak véd, de gyógyít is.
Zsigeri működés helyett tudatosság
A napi rohanásban, ezernyi impulzus között folyamatosan érezzük az azonnali döntés nyomását, és ezt a technológia is felerősíti. A tudatos működés segíthet itt. Ha például megnöveljük a távolságot az impulzus és a reakció között, akkor teret adunk magunknak arra (pl. megállunk egy percre, csendben), hogy más szemszögből is ránézzünk az adott helyzetre és átgondolhassuk a lehetőségek szerinti jobb döntéseket.
- Vezetőként hogyan lehet az etikus döntéshozatalt összehangolni az üzleti célokkal?
Nem ítélkezünk, hanem megfigyelünk
Árnyaljunk a leegyszerűsítések helyett: ahelyett, hogy valamit jónak vagy rossznak bélyegeznénk, vizsgáljunk meg különböző szempontokat. Így jobban érthetővé válik, hogy egy helyzet miért lehet morálisan elfogadható vagy épp kifogásolható – és hogyan befolyásolja ez az üzleti döntéseket. Kijelentések helyett használhatunk többször kérdéseket is, pl. “Milyen más nézőpont lehet még itt érvényes?”.
Emberségesen és tisztelettel
Az etikus vezetés azt is jelenti, hogy a lehető legkisebb sérülést okozzuk másoknak, még nehéz helyzetekben is. Már a döntési folyamat elején legyen szempont: ez a megoldás hogyan hat az emberekre, a közösségünkre, a hosszú távú működésünkre? Ne csak utólag vizsgáljuk meg, hogy „etikus volt-e”, amit tettünk.
Hosszú táv vs. pillanatnyi haszon
A gyors nyereség ára lehet a bizalomvesztés vagy kiégés. Az etikus, fenntartható működés viszont erősíti a lojalitást, csökkenti a fluktuációt, és hosszú távon erősítik a céget, így egyszerre szolgálják a profitot, az embereket és a környezetet is.
Ne dönts egyedül, ha nem muszáj
Az etikus döntések ritkán feketék-fehérek – minél több nézőpont jelenik meg, annál átgondoltabb és tisztességesebb lehet az eredmény. Egy érzékeny helyzetben sokat segíthet egy közös gondolkodás a csapattal, vezetőtársakkal, vagy akár egy etikai bizottság bevonása is.
