Mindig szívmelengető, ha közelebb lehet vinni az emberekhez ezt a témát

Írta: Patakfalvi Dóra

Mátyás-Kollár Gabriella, a magyarországi Morgan Stanley technológiai részlegének operációs igazgatója és Nyitrai Katalin, a Csodavár Alapítvány és a Rejtett Kincsek Down Egyesület kommunikációs és fundraising vezetője

A világ egyik vezető pénzügyi szolgáltatója, a Morgan Stanley 2006 óta van jelen Magyarországon, mostanra háromezer fős irodával rendelkezik Budapesten.

A Csodavár Alapítvány családoknak nyújt segítséget az eltérő fejlődésű gyerekek problémáinak korai felismerésében, hatékony kezelésében, és a gyerekek fejlesztésének folyamatába aktívan bevonják a szülőket is. Budapesten és Nyíregyházán inkluzív fejlesztőközpontot és játszóházat üzemeltetnek, a fővárosi 15. kerületben pedig kávézót is működtetnek.

Patakfalvi Dóra: Ismertétek korábban egymás szervezetét?

Mátyás-Kollár Gabriella: Igen, sőt a Morgan Stanley technológiai részlege tavaly már dolgozott együtt a Csodavárral a Global Volunteering Month jótékonysági projektjeinek keretében, tehát már volt a két szervezet között kapcsolat.

Nyitrai Katalin: Ezért is örültem, amikor a Bridge „varázsgömbjéből” együtt húztak ki minket, mert az én preferenciáim között is szerepelt Gabi – gondoltam, ha már korábban volt valami kapcsolódás közöttünk, akkor folytassuk a munkát.

M-K.G.: Úgyhogy rögtön fejest is ugrottunk a beszélgetésekbe, és próbáltuk kitalálni, hogyan tudunk együtt dolgozni, fontos számunkra a bennünket körülvevő és hasonló értékeket valló szervezetek támogatása.

P.D.: Milyen témákra, problémákra fókuszáltatok?

Ny.K.: Ahhoz, hogy a civil tevékenységünkben hatékonyak lehessünk, egy üzleti lábat is létre kellett hoznunk. Az érintett családoknak például a lehető legkedvezőbben vagy ingyenesen próbálunk fejlesztéseket biztosítani, ehhez pedig forrásokra van szükségünk, és amikor a tipikus gyerekeket nevelő családoknak szervezünk játszóházazást, szülinapozást, családi napot, inkluzív tábori csoportot, vagy kutyás terápiát, a bevételeket át tudjuk csoportosítani nekik. A klasszikus civil tevékenységből nagyon nehéz lenne mindezt megoldani.

P.D.: Te dolgoztál valaha biznisz közegben?

Ny.K.: Igen, egy multi cégnél, tehát tudom, hogy a két terület nagyon távol van egymástól. Mégis, hozzáállásban, kommunikációban ugyanolyan profiknak kell lennünk, mint bárki másnak. Vesszőparipám, hogy attól, hogy valami civil és non-profit még lehet profi, arculatában, kommunkációjában, a vevőkapcsolatban. Azt szeretnénk, hogy az inkluzív szemléletünknek köszönhetően ne csak egy fejlesztőközpontként, hanem egy komplex szolgáltatást nyújtó közösségi térként is gondoljanak ránk, amihez a tipikus és az eltérő fejlődésmenetű gyermeket nevelő családok egyaránt kapcsolódhatnak. A kávézónkba bárki bejöhet, és mindenki talál magának valamit: időszakonként kiállításokat, szakmai workshopokat tartunk, de emellett marha jó kekszeink és kávéink vannak, meg szép udvarunk és játszóterünk, kedves recepciósaink. A nyitásunk óta rendszeresen bejár hozzánk egy középkorú pár, akik minden nap megisznak egy lattét. Tehát a működtetésünknek amellett kell nagyon profinak lennie, hogy egy érzékeny téma áll a fókuszunkban. Vagy amikor délutánonként autista gyerekek vannak a kávézóban, érdekes szituációkba lehet kerülni: te csak egy kávéra jöttél be, de közben megtapasztalhatod mások világát – amiből ráadásul mind a két csoport tanul. Ugyanis nem arról van szó, hogy a sérültek megtanítanak minket dolgokra, hanem mi is nagyon sokat tanítunk nekik. A „Ha átéled, megérted” nevű gyerekeknek szóló játékos és ingyenes szemléletformáló foglalkozásainkon keresztül azt mutatjuk meg, hogy milyen lehet valamilyen hiányossággal vagy nehézséggel élni. Ezt a programot később felnőtteknek és cégeknek is szeretnénk elindítani. Szerintem ez inspiratív lehet majd a Morgan munkatársainak is.

M-K.G.: Ezt a gyakorlati, integratív szemléletet szeretnénk mi is elsajátítani. A Diversity & Inclusion, azaz sokszínűség és befogadás a cégünk egyik fő értéke, és mi is rendkívül sokféle szempontból igyekszünk ezt a minél inkluzívabb környezetet megteremteni. Katival sokat beszélgettünk az érzékenyítésről, ami témaként nálunk is gyakran felmerül a munkahelyen. Mi is próbálunk minél nyitottabbak lenni, és a mozgás- és látássérült, vagy a figyelemzavaros kollégákat integrálni. Szóval a tréningek és foglalkozások, amiket Kati említett, tényleg nagyon érdekesek lehetnek nekünk is.

P.D.: Mire voltatok legutóbb büszkék a munkátokkal kapcsolatban?

Ny.K.: A Rejtett kincsekkel a legutóbbi Down világnapra szerveztünk egy beszélgetős brunchot, ahol helyettes államtitkárok és polgármesterek ültek az asztal egyik oldalán, és downos szülők meg gyerekek a másikon. A személyes sikeremnek is tekintem, hogy a meghívott vendégek és a résztvevő családok is nagyon jól érezték magukat. Amikor az államtitkár megérkezett a kocsijával és a sofőrjével, megkérdezte, hogy kell-e beszédet mondania, és mondtam, hogy nem, nyugodtan üljön le az asztalhoz és beszélgessen, és ennek nagyon örült. Laza és kellemes volt az egész. Mindig szívmelengető, ha kicsit közelebb lehet vinni az emberekhez ezt a témát, mert még mindig nagyon sok a tabu, a félreértés és a sztereotípia körülötte. Ráadásul folytatása is lett, utána fogadtak minket az egyik minisztériumban, és sikerült elhívni az egyik szakértőt, illetve a XIV. kerület is elhívott minket egy rendezvényére. Tehát beindulnak olyan kapcsolódások, amikre nagy szükségünk van. És lehet, hogy az együttműködés során a Morgan Stanley-n belül is bekattanhat valakinek valamilyen ötlet velünk kapcsolatban. Nyilván vannak terveink, és folyamatosan pályázunk forrásokra, de ezek csak keretek: néha teljesen váratlanul születnek jó kezdeményezések.

M-K.G.: Én a Smartiz programunk alumni projektjére vagyok most nagyon büszke, mert ezen a nyáron egy olyan eseményt szervezünk, ahol a program összes végzett résztvevője jelen lesz. A Morgan Stanley budapesti központja és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) immár ötödik alkalommal hirdette meg a 10. évfolyamos lányoknak indított ingyenes oktató-fejlesztő programját, a Smartizt, amelynek során a résztvevők elmélyíthetik matematikai tudásukat, és elsajátíthatják a kódolás rejtelmeit egy alapszintű programozási nyelvben. Izgatottan várjuk, hogy újra lássuk a programban eddig résztvevő lányokat és személyen mesélhessék el, mi történt velük a Smartiz sikeres teljesítése óta.

P.D.: A Morgan Stanley magyar irodájának milyen missziói vannak?

M-K.G.: A cégünknek öt alapértéke van, ami valóban áthatja a mindennapokat. Ezek közül az egyik a már említett Diversity and Inclusion, és ebben a témában nekem is fontos szerep jut, mert a technológiai részleg D&I vezetője is vagyok. Ez tulajdonképpen egy szervezetek közötti tevékenység, amihez rengeteg dolog tartozik. Köztük az egyik a nők integrációja az IT-ba, ugyanis a STEM területeken még ma is mindössze a diplomások egyharmada nő Európában, ezen belül pedig az informatikában még alacsonyabb, 20% alatti az arány. Sokan még mindig „férfias” szakmaként tekintenek ezekre a pályákra, ami egy félreértéseken alapuló sztereotípia. Fontos, hogy az informatika iránt érdeklődő lányok sok példaképpel találkozzanak. Szóval ezek érdekében próbálunk hatni minden létező fórumon, például azzal, hogy már gyerekkorukban kipróbálhatják a legórobot-progamozást. Vagy ott van a már korábban említett Smartiz projektünk, amiben minden évben 20 középiskolás lányt választunk ki, akiket egy évig támogatunk, extra matekórákat kapnak, programozhatnak, létrehozhatnak egy nagy projektet és mentorálják is őket. És mivel már öt éve működtetjük ezt, az első gyakornokunk megérkezett hozzánk munkatársként is. De fontos nálunk az anyák reintegrációja is a munkahelyre, aminek látható eredményei vannak: több mint hét éve vagyok ezen a területen, és eközben a nők aránya két és félszerese nőtt.

P.D.: Olvastatok mostanában olyan könyvet, ami nagy hatással volt rátok?

Ny.K.: Az NBA sztár, LeBron James életrajzi könyve, A LeBron-vállalat nagyon inspiráló volt. LeBron James komoly vállalkozást épített a kosár karrierje mellett, miközben sok fiatalnak is segít. És ez nagyon hasonlít a civil munka egyszerre példaértékű és piaci szellemiségéhez.

M-K.G.: Én egy cikket ajánlanék, ami egy informatikus kolléganőnkről Rimay Zoéról jelent meg a wmn.hu oldalán. Ő Smartiz mentor is. „Ma már egy egész életet le lehet úgy élni, hogy föl se nézünk a monitorról” – interjú Rimay Zoé programozóval – WMN.