Írta: Patakfalvi Dóra
A disztribúciós és logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó cég HR-menedzsere, valamint a jógát a fenntarthatósággal és társadalmi felelősségvállalással ötvöző vállalkozás alapítója is jelentős hobbihalmozó, kifejezetten nyitott a világ változatosságára, és ami a legfontosabb: mindkettőjük számára alapvető fontosságú a mentális jóllétük.
Kalmár Anna, az AdniJóga alapítója és Vágó Beáta, az Orbico Hungary Kft. HR-menedzsere
Patakfalvi Dóra: Mi volt a legmeglepőbb hasonlóság, amit felfedeztetek egymásban?
Vágó Beáta: Nagyon hamar sikerült egymásra hangolódnunk, amit valószínűleg a bennünk lévő hasonlóságok tettek lehetővé, például a nyitottságunk a világra és a különbözőségekre. Megvan bennünk a vágy, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy a világ jobb hely legyen, ennek részeként pedig támogatni szeretnénk másokat.Mindkettőnk életének fókuszában a mentális jóllétünk áll, valamint az üzleti világ és annak működése is mindkettőnket érdekel.
Kalmár Anna: Valóban, már az elején kiderült, hogy több dolog is közös bennünk, így szakmai és személyes szinten is könnyű volt kapcsolódni. Mindketten szeretjük például halmozni a hobbijainkat, de kevés időnk van úgy igazán hódolni nekik. Teljesen és lelkesen belevetjük magunkat a munkánkba, szeretünk szakmailag folyamatosan fejlődni. Mindkettőnknek meghatározó tapasztalata van a külföldi élet nehézségeivel és előnyeivel kapcsolatban. Szerintem sok hasonlóság van a világnézetünkben, értékeinkben is.
PD: Mi volt az, amit már-már irigykedve hallgattatok a partneretek beszámolóiból?
VB: Anna önkéntes munkája során szerzett multikulturális tapasztalatait, a társadalmi felelősségvállalással, szociális vállalkozásokkal kapcsolatos hazai és külföldi tanulmányait. És magát az AdniJóga nonprofit vállalkozás létrehozását és fejlesztését, de ez persze jó értelemben vett irigység. Nagyon tisztelem Anna lendületét, elkötelezettségét a céljai iránt.
KA: Ha nem is irigykedve, de csodálattal hallgattam, hogy Bettinek milyen sokféle, színes tapasztalatai vannak szinte minden szektorban. Szerintem ez még jobb szakértővé, empatikusabb emberré teszi őt.
PD: Jártatok valaha a másik oldalon? Anna a céges terepen, Beáta a civil pályán?
VB: Igen, én dolgoztam közel 10 évet nonprofit szervezetnél (szociális munkát végeztem a Magyar Vöröskeresztnél), ezért azt gondolom, hogy könnyebben meg tudtam érteni azokat a helyzeteket, amikről Anna mesélt. Bár nagyon sok minden változott mára és nagyszerű látni, hogy mennyire tudatosan építkezik már ez a szektor is.
KA: Olyan igazi, nagyobb céges terepen még nem jártam, , így inkább Betti nonprofit tapasztalatai kapcsoltak össze minket.
PD: Mi volt a legnehezebb harc önmagatokkal kapcsolatban?
VB: Az Árnyék program során nem volt ilyen. Viszont én az utóbbi fél évben elveszítettem a fókuszt saját magam „jóllétének” (mentális és fizikai) biztosításával kapcsolatban. Pedig csak úgy lehetek jó vezető, ha magam is rendben vagyok. . Az Annával való beszélgetés inspirált arra, hogy változtassak ezen.
KA: Bennem szokás szerint volt egy kis imposztor-szindrómás szorongás és kétely, hogy vajon mit tudok majd mondani Bettinek, amit hasznosnak talál (mert abban biztos voltam, hogy én sok mindent kapok majd tőle, ami így is lett). Aztán mikor elkezdtünk beszélgetni, már nem aggódtam emiatt, mert hamar egymásra hangolódtunk. .
PD: A szervezetetek értékei közül melyek azok, amelyekkell a magánéletben is szívesen azonosultok?
VB: A bizalom. A szakmai kiválóságra való törekvés. A változásokhoz való alkalmazkodás.
KA: A közösség, egyensúly és egyenlőség fontossága.
PD: Mik azok a pozitív változások, amelyekre az elmúlt két év kényszerei adtak váratlan lehetőséget?
VB: Felértékelődtek a társas kapcsolataink,,most éreztük meg igazán az egymáshoz való kapcsolódás igazi értékét, és hogy ez milyen nagyszerű lehetőségeket is hordoz magában. . Kreatívabb, innovatívabb gondolkodásra serkentett és sokkal rugalmasabb hozzáállást hozott az üzleti és magánéletben is.
KA: Segített fókuszba helyezni azt, ami igazán fontos: a szakmai küldetés mellett a hétköznapi életminőséget. Segített a családot, barátokat priorizálni, és megmutatta a természetben töltött idő fontosságát. Szakmai lehetőségeket is hozott: a fiatal szervezetünk jól meg tudott birkózni a hibriditással, ami előnyünkre vált.
PD: Mik azok az inspiráló könyvek vagy előadások, amelyeket ajánlanátok egymásnak?
KA: Társadalmi felelősségvállalással és szociális vállalkozásokkal kapcsolatos cikkekről, illetve egyetemi kurzusokról is beszélgettünk, és én jó szívvel ajánlottam Bettinek Oliver Burkeman: Four Thousand Weeks – Time Management for Mortals című könyvét.
VB: Emellett Stephen R. Covey The 7 Habits of Highly Effective People című könyve, valamint Lackfi János kreatív írókurzusa is szóba került, mint izgalmas és inspiráló lehetőség.